167795 tag

2024.04.18.
Andrea, Ilma napja van!
Főoldal     DEMO (Bemutató)     Regisztrálj     Fórum     Mondd el!     Kapcsolat

Név:

Jelszó:


Jegyezzen meg Belépés

Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Sziasztok! Hihetetlen, hogy rátaláltam erre a fantasztikus oldalra!

ladri6



Rólunk
Gyakran ism. kérdések
Hogyan használjam?
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi nyilatkozat
Partnereink



Tisztelt felhasználóink!
Sajnos az fórumon elszaporodott jogsértések miatt kénytelenek vagyunk a fórumot leállítani. 2022 május 11-től a fórum nem lesz elérhető.

Ciklus.hu

Kezdolap » TERHES VAGYOK!!! :))) » Végre sikerült!!!


Rendezés dátum szerint növekvő sorrendben



<<első  << előző1[2][3][4][5]következő >>  utolsó>>

2014. április 07. 07:44
Mamó77



Regisztráció: 2009-10-13
Hozzászólások: 2586
Rang: [vezérezredes]

Megint költözés? Hát, OK, csak végre megtaláljátok a nyugalmatokat, Kimerítő lelkileg mindig újra kezdeni a gyökér eresztést. De ha kell, akkor kell, ez van. Az ember sokkal többet kibír, mint amennyit elhisz magáról.

Na,akkor elnézést kérek itt is, de simán csak bemásolom, amit az őszi babákba írtam:

Sziasztok,

még élek, szuszogok. 15-e a határidőm, utána gyakrabban jövök majd. Feltettem a kerámiákról képeket a blogra, csináltam többek között két Manócska bögrét a fiúknak, nagyon csálék lettek, de szerintem cukira sikerültek.

Itt tudjátok megnézni:
http://bioszoszmosz.blogspot.hu/

Na megyek, írom tovább ezt a műremeket (férjem második hete, hogy behordja magával az irodába Csomát, hogy napközben egyedül legyek itthon és tudjak dolgozni).


2014. március 27. 22:02
fadgyasbarbara


Regisztráció: 2009-11-01
Hozzászólások: 3959
Rang: [tábornagy]

sziasztok!

Még élek, de hulla vagyok.... !
kicsit olvastalak Benneteket! kellemes volt.... remélem, visszaáll a nyugalmunk nyáron: költözünk újra!
épp ennek szervezésében vagyok.... meg el is vitt (h teljesen őszinte legyek) a FB infóáradata... pont, amiért nem regisztráltam... na és az is betette a kiskaput, h 4 hónapig nem volt netünk!!!!!

Szóval megyünk Ingolstadtba. várjuk a személyügy írásos igazolását a júniusi kezdésről!

Móni: a szomszéd kedves, a fánk nekem is megnyerő lett volna!!!

Mamó: gratula a fogyáshoz!
én a gimis méretben már nem reménykedem: szélesedtem is, ill kinyúlt a bőröm Hunorral.... mindig is maradni fog vmi lötyögő rész!
Na, de majd az új helyen... remélem, lélekben is jobban leszünk, nem ilyen depisek, mint itt!

Puszi nektek!


2014. március 18. 09:02
Mamó77



Regisztráció: 2009-10-13
Hozzászólások: 2586
Rang: [vezérezredes]

Majd add meg a linket, megnézlek titeket.


2014. március 15. 18:59
JustMeee



Regisztráció: 2009-05-30
Hozzászólások: 2762
Rang: [vezérezredes]

Anyukáknak nincs hétvége és ünnepnap...

Ma - ahogy minden szombaton - beterveztem a szokásos bevásárló körutat. Aha... Csak épp az nem jutott eszembe, hogy nincs nyitva semmi az ünnep miatt.
Persze elfogyott a gyümölcs, de szerencsére volt itthon vésztartalék üveges.

Egyébként van egy internetes oldal. ittlakunk.hu vagy mi a neve. Minden kerületnek van egy ilyen oldala Budapesten. Nem tudom, hogy vidéki oldalaik vannak-e. Na megkerestek onnan, hogy a soroksári ittlakunk.hu-nak írnának egy cikket rólunk. Ma volt itt egy kedves nő, ő kérdezgetett, a férje pedig fényképezett párat. Azt mondta, hogy jövőhéten felteszik. Kíváncsi vagyok!


2014. március 13. 15:05
Mamó77



Regisztráció: 2009-10-13
Hozzászólások: 2586
Rang: [vezérezredes]

Lassan érkezik Huba az oviból. Én meg kimegyek, elővakarom a benzinmotoros fűnyírót, kiváncsi vagyok be tudom-e rántani a téli álom után.


2014. március 13. 15:04
Mamó77



Regisztráció: 2009-10-13
Hozzászólások: 2586
Rang: [vezérezredes]

Jaj én is nagyon vártam, hogy elkezdjen Huba beszélni. Életemben először azt mondja nekem egy kis emberke, hogy ANYA. Sőt, a fiamat sikerült rászoktatni (mivel mi is így beszélünk egymás között férjemmel), hogy úgy hívjon minket:
ÉDESANYA és ÉDESAPA.
Nem mindig, de sokszor. Az oviban a Mikulás meg is dicsérte, hogy Édesanyának és Édesapának hívja a szüleit, ami nagyon ritka.

Naszóval. Most is úgy gondolom, hogy ez egy csoda,amikor a gyerek elkezd beszélni. Ezzel együtt néha már fizetnék 10 perc csöndért...


2014. március 13. 11:24
KissCsaj



Regisztráció: 2013-01-26
Hozzászólások: 540
Rang: [alezredes]

Sziasztok!

Móni, nálunk meg rohadt kicsi a lakás (27nm), és mivel Marcival a konyhába végképp nem férek el, így nem is fűtjük, ennél fogva mindenki a szobában eszik. Ez azért hagy némi morzsát itt-ott, szóval ha nem takarítok, a gyerek egész nap szedi valahonnan a kaját A rendmániámból adtam le, de bevallom, esténként, mikor körülnézek, néha még elkap az agyvérzés feeling

Nagyon aranyos lehet Huba, én alig várom, hogy Marci elkezdjen fecsegni Abból kiindulva, amiket szavak nélkül alkot, szerintem besza-behu lesz, ha beszél is


2014. március 13. 10:30
JustMeee



Regisztráció: 2009-05-30
Hozzászólások: 2762
Rang: [vezérezredes]

Napi felmosás? Úúúúúú... Hát nálunk heti felmosás van. Rohadt nagy a ház (takarításkor szokatlanul óriási). Esélytelen... De már megbarátkoztam a dologgal. Én is takarítás és rendmániás voltam. Azt hiszem elmúlt. Az elején még próbálkoztam (főleg, mikor anyósom mondta, hogy más is képes naponta többször felmosni gyerek mellett)... Aztán... Akinek nem tetszik, jöhet, és csinálhatja! Mert ugye mindenki ajánlgatta a segítségét rohadtul... Aha... csak a babázásra gondoltak.. Takarítani egyedül anyukám és a férjem segített, mikor terhes voltam, és feküdnöm kellett... Anyósom fel sem hívott. Mamó: De jóóóóóó, hogy már 42-es gatyákat hordasz!!!!! Én meg dagadok... Mióta már van időm enni is... Lehet, hogy nem is voltak olyan rosszak azok az epegörcsök? Na jó, azért ne essünk túlzásba... Hubát puszilom! Tessék mindig leírni az aranyköpéseit, mert hiányoznak!

Szerkesztve: JustMeee által, ekkor: 2014. március 13. 10:31


2014. március 13. 08:49
Mamó77



Regisztráció: 2009-10-13
Hozzászólások: 2586
Rang: [vezérezredes]

Huba-duma:

Megyünk autóval, előre szól a gyerekülésből az apjának:
-Apa, ne menj ennyire gyorsan, mert ledob minket az út!


2014. március 11. 08:07
Mamó77



Regisztráció: 2009-10-13
Hozzászólások: 2586
Rang: [vezérezredes]

Rita,

nem akarlak elkeseríteni, inkább csak lelkileg felkészteni, arra az esetre ha...
Az első gyerek után még én is minden nap főztem, 1-2 naponta felmostam és 2-3 hetente áttörölgettem a bútorokat.
Igaz, nekünk hatalmas kert is van, de így, hogy a nagy 3 és fél éves, a kicsi 1 éves... hát naszóval... készülj fel erre lélekben, azt javaslom.



Más:
képzeljétek, beleférek kényelmesen a 42-es nadrágokba, most ennek nagyon örülök. Végcél a 40-es méret (173cm magas vagyok).

Huba születése után nagyon gáz volt a helyzet, igaz akkor még az inzulinom is az egekben volt, szülés után kénytelen voltam egy 48-as nadrágot veni. Néhány hónap után visszemntem 46-osra, de ezen úgy elég sokáig megálltam. Most a gimis 40-es méretem már nem tűnik annyira elérhetetlennek. Két gyerek után egész elégedett vagyok.


2014. március 10. 22:04
JustMeee



Regisztráció: 2009-05-30
Hozzászólások: 2762
Rang: [vezérezredes]

Hehe! Nekem képzelődnöm sem kell, csak ránézek az ablakainkra...
Itt nem érzem magam annyira UFO-nak...

Vasárnap találkozom az egyik barátnőmmel, akinek VAN egy 1 éves kisfia. Csak épp Svájcban élnek... A gimit végigbandáztuk/buliztuk. Szóval hazalátogat. Írtam neki, hogy ha találkozunk, nem muszáj csak a gyerekekről beszélni. Erre visszakérdezett, hogy akkor miről? Jót röhögtünk. Csak az a röhej, hogy ez annyira nem is vicces...


2014. március 10. 10:29
KissCsaj



Regisztráció: 2013-01-26
Hozzászólások: 540
Rang: [alezredes]

Sziasztok!

Mamó, vizuális típus vagyok, elképzeltem a lakást, és jót mosolyogtam. Van abban valami, amit Móni írt... Én naponta szekáltam a párom, h a nadrágja a földön, a tányért a mosogatóba, igazítsa már el az ágyat, mert úgy nem lehet aludni se... Bevallom, kicsit rendmániás voltam a magam módján. Persze Marcival megváltozott minden, és rendnek számít, ha a játékai csak a szoba egyik felében vannak szétszórva, és nem sikítok fájdalmamban, miután csipeszre vagy műanyag kanálra lépek... Most inkább olyanok számítanak, h naponta/kétnaponta felmossak, 1-2 hetente lemossam a bútorokat is, legyen valami kaja estére, meg tiszta tányér, amiből eszünk... Hát kicsit emlékeztet az egykori koleszos létre, bár ugye ez a célja az iskolának, az életre készít fel
Én is lestem a szomszéd csajt, h minden nap póló+melegítő, hát mára beláttam, teljesen felesleges kiöltözni, a gyereknek ugyanis tökmindegy, hogy mire köpi a kaját, és mibe keni a tenyerében szétpasszírozott mandarint. Persze ha kimozdulunk hármasban, összekapom magam, de a délutáni sétákhoz már leginkább csak húzok egy tiszta nadrágot, és megfésülködök.

A fánkos gesztus nagyon aranyos volt. Nálunk is a gyerekekkel kezdődött itt a szomszédokkal az ismerkedés, mióta ideköltöztünk, reggel elmentünk melózni, este hazajöttünk, nem is nagyon találkoztunk senkivel. Most, hogy 0-2 éveseig 5 gyerek van az udvaron belül, kicsit többet tudunk az itt lakókról, persze van, aki még az ablakot is becsukja, ha meghallja, h a gyerekek kint vannak az udvaron. De azt "pontlesz*rom"


2014. március 10. 05:18
Mamó77



Regisztráció: 2009-10-13
Hozzászólások: 2586
Rang: [vezérezredes]

Teljesen megértem amit írsz Móni.
Én ugyanígy tudok örülni, ha a védőnő meglátogat minket (igaz mostanában épp nem annyira, mert a disszertáció miatt gyakorlatilag állandósult a kupi, rendetlenség és bizonyos mértékig a kosz, ami qvára idegesít, de ha nekiállok takarítani meg rendet tenni, akkor elmegy az a néhány óra, amíg Huba oviban van és tudnék dolgozni).

De ez csak 1-2 hónap, ki lehet bírni, utána lemegy a dolog nehezebbik része (a nyilvános védésem csak novemberben lesz, de a munka legnehezebb része most van, kb. április végéig).

Persze, nekem is "ég a pofám", ha úgy jön valaki, hogy minden szét van dobálva, idegesít, hogy koszos az ablak (mellesleg pihenőnek pont erre a hétre terveztem be, hogy megpucolom őket) stb.
Pénteken én is ledőltem a lábamról, engem is elkapott a nyavalya. Délelőtt még futottam a két beteg gyerek után, állandó orrszi-porszizás, ebéd nekik (persze más a nagynak és más a kicsinek), anya kakilnom kell, pisilnem kell, anya folyik az orrom, anya kapcsolj mesét stb. Na, kb dél körül úgy éreztem, hogy a lázam kezd felmenni és jó lenne egy kicsit letennem a seggem. Le is rogytam és estére, mire mgjött a férjem, úgy nézett ki a lakás, amit egyébkén előtte nap ganyéztam ki, mintha bombatámadás érte volna.

Csoma talált egy zacskó papírzsebkendőt, amit akkurátusan széttépkedett és elszórta a szőnyegen az egész szobában (én ezzel együtt is örültem, hogy csöndben játszik), Huba kidobálta a játékos ládájának kb az egyharmadát mert valamit keresett. Mire megjött férjem, már csak ösvényeken lehetett közlekedni. Mindez néhány óra leforgása alatt.

Akkor miről is beszélünk?


2014. március 09. 09:50
JustMeee



Regisztráció: 2009-05-30
Hozzászólások: 2762
Rang: [vezérezredes]

Majd mindenképpen jelzem, hogy mi lett a dologból!

Zéné: Jó azért néha kimoccanni, és beszélgetni valakivel, aki érti, hogy miről szól az ember napja egy (kettő, három ) pici babával, gyerekkel. Nem nézi hülyének, ha itt-ott van egy kis hányás folt, vagy ilyesmi, amit nem vettél észre. (Ilyen volt már... a hátamra sikerült csorgatni a cuccot, és nem is vettem észre...) És amíg a gyermektelen barátnők el sem tudják képzelni, hogy ez milyen, és megfogadják (csendben megjegyzem: ahogy egyébként én is tettem), hogy tökre figyelnek magukra, ha babájuk születik, és náluk bizony minden foltmentes lesz, addig jó, ha megértésre talál az ember egy "sorstársban".
Mondjuk engem egy időben zavart, hogy egy csomó mindenki meg akart ismerkedni velünk, és kicsit terhesnek éreztem, de most már, hogy könnyebbek a napok, azért tud jó is lenni!


2014. március 07. 11:10
zéné



Regisztráció: 2012-01-24
Hozzászólások: 794
Rang: [alezredes]

Móni, de jó ilyet olvasni!! Engem is érdekelnek a fejlemények!
Én is igyekszem megismerkedni az utcában lakókkal. Korábban amíg dolgoztam, reggel elmentem itthonról és este 6-kor értem haza, úgyhogy évekig alig ismertem a szomszédokat (én költöztem a férjem után, szóval senki nem ismerek itt a városban). Most meg összeismerkedtem egy hölggyel akit mindig látok az utcában futni a kutyájával, múltkor sétált velünk futás helyett. Vagy megismerkedtem az utcában lakó ikres anyukával, akihez tervezek átmenni csak ebben a megfázós időszakban nem akartam menni. De ez a fánk ötlet nagyon jó! Én is sütök valamit és úgy megyek át hozzájuk! És még hányan laknak az utcánkban akiket nem ismerek, miénk a 42. házszám.....



<<első  << előző1[2][3][4][5]következő >>  utolsó>>




Adnetwork
copyright © ciklus.hu 2007 - Naptár Nőknek